2014/04/24

" Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein, ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített" - Chateubriand

... már lassan egy éve hogy először tört rám igazán az a felismerés, vajon mit fogok neki tanítani, már lassan egy éves,, és ez nekem is egy kicsi számadás,, hogy milyen benyomásokat kapott eddig a világból, az első éve a földi életéből.  A megismerkedésünk és az összeszokásunk éve, ami az emberi kapcsolatok legfontosabb eleme, itt dől el minden, hogy jól tudjuk e majd csinálni,, még nincsenek szavak,, csak a tekintet, az érzés, a gesztusok....  talán neki vagy talán nekem a legmeghatározóbb. Az első évek benyomásai, impressziói mélyen beégnek,  álmainkban vissza vissza jönnek és a legnagyobb biztonságot nyújtják egész életünkben. ,,,, nekem is van egy ilyen,,, :) egy fenyőfa, a szomszéd ház előtti, a gyerekkorom boldog pillanatai, ha eszembe jut (elég gyakran), mindig érzem hogy  honnét jöttem,, és hova tartok,, egyfajta keret az életemben, mert bár minden változik,, de a múlt örökké ott marad. Örökké ott marad,, és nem mindegy hogy milyen érzéseket idéz elő. ...


...Szeretném ha neki is lenne egy 'fenyőfája'...:)











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése